Tisztelt Ügyfeleink!
Az ismét erősödő járványveszély miatt a Polgármesteri Hivatalban 2020. szeptember 9-től változás történt az ügyfelek fogadásával kapcsolatban.
A koronavírus terjedésének mérséklése, megakadályozása érdekében a Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Polgármesteri Hivatalába érkezők a Hivatalban történő belépés esetén testhőmérséklet ellenőrzésen esnek át 2020. szeptember 9. napjától. A testhőmérséklet ellenőrzés természetesen vonatkozik a hivatali munkatársakra is.
A testhőmérséklet mérése digitális, kontaktot nem igénylő homlokhőmérőzés útján történik. 37,5 Celsius fokot elérő testmérséklettel érkező személy nem léphet be a Hivatal helyiségeibe.
Kérjük, hogy a hivatalba érkezők az ügyintézés során használjanak maszkot, vagy az arc eltakarására alkalmat sálat, kendőt. A Hivatalba való belépés előtt mindenkit kérünk a kihelyezett fertőtlenítő használatára.
A hivatal vezetése mindenkit megkér a rendszeres, alapos kézmosásra és távolságtartásra (1,5-2 méter távolság).
Munkatársak
Tóthné Németh Katalin Erzsébet
hatósági referens
1041 Budapest, István út 14. I. em. 44.
231-3101/257
Letölthető dokumentumok
Birtokvédelmi ügyek
István út 14. I.em. 44. szoba
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv. (továbbiakban Ptk.)alapján, a birtokost birtokvédelem illeti meg, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják (tilos önhatalom).
1.) A tilos önhatalom ellen a birtokos - a birtok megvédéséhez szükséges mértékben - önhatalommal is felléphet. Az elveszett birtok visszaszerzése érdekében önhatalommal akkor lehet fellépni, ha a más birtokvédelmi eszköz igénybevételével járó időveszteség a birtokvédelmet meghiúsítaná.
2.) Tilos önhatalom esetén a birtokos az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését kérheti a bíróságtól. A bíróság a birtokláshoz való jogosultság alapján dönt.
3.) A birtokos egy éven belül a jegyzőtől is kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését a tényleges birtoklási helyzet alapján.
A jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. (II.16.) Korm. rendelet értelmében a birtokvédelmi kérelmet annál a jegyzőnél lehet előterjeszteni, amelynek illetékességi területén a birtoksértő magatartás megvalósul.
A kérelemnek - kötelezően - tartalmaznia kell:
A kérelem előterjesztésével egyidejűleg csatolni kell a kérelemben foglaltak igazolására szolgáló bizonyítékokat (például: fénykép, irat, tanúnyilatkozat stb.), és képviselő eljárása esetén a teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt meghatalmazást.
A papír alapon előterjesztett birtokvédelmi kérelmet, valamint mellékleteit eggyel több példányban kell benyújtani, mint amennyi féllel szemben a kérelmező a birtokvédelmet kéri.
A kérelem benyújtásának módja:
A gazdálkodó szervezeteknek, jogi képviselőknek, költségvetési szerveknek, köztestületnek, közigazgatási hatóságoknak - az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 9. § (1) bekezdése alapján - 2018. január 01. napjától kötelező az ügyek elektronikus intézése, míg a magánszemélyeknek lehetőségük van az elektronikus irat benyújtására.
Természetes személy ügyfelek a kérelmet postai úton is benyújthatják a Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Jegyzőjének – a hatáskör gyakorlójának - címezve (1041 Budapest, István út 14.), vagy személyesen ügyfélfogadási időben a Polgármesteri Hivatal Igazgatási Osztályán, ügyfélfogadási időn kívül az Ügyfélszolgálatán.
Az eljárás megindulásának napja:
Az eljárás menete:
A jegyző a kérelmet és a csatolt bizonyítékokat nyilatkozattétel céljából megküldi az ellen-érdekű félnek.
Az ellenérdekű fél a kérelemben foglaltakra vonatkozóan írásban vagy szóban nyilatkozatot tehet.
A jegyző a tényállás tisztázásához szükséges bizonyítékokat a bizonyítási eljárási időn belül fogadja be, ezt követően a bizonyítási eljárást befejezi, és a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján határozatot hoz.
A birtokvédelmi eljárásra irányadó eljárási idő: 15 nap (tolmács kirendelésének szükségessége esetén 30 nap)
Az eljárási időbe nem számító időtartamok:
A bizonyítási eljárási idő: az eljárás megindulása napjától az eljárási határidő lejártát megelőző ötödik napig tart.
A birtokvita eldöntéséhez szükséges tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a jegyző valósnak fogadja el. A fél a bizonyítékokat a bizonyítási eljárás befejezéséig bármikor előterjesztheti.
A felek a bizonyítási eljárás során bármikor írásban vagy szóban nyilatkozatot tehetnek.
Jogorvoslati lehetőség:
A Ptk 5:8 § (3) bekezdése alapján a jegyző határozata ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye. Az a fél, aki a jegyző birtokvédelem kérdésében hozott határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől számított 15 (tizenöt) napon belül a bíróságtól a másik féllel szemben indított perben kérheti a határozat megváltoztatását.
A jogi képviselő nélkül eljáró félnek a határozat megváltoztatása céljából a Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (továbbiakban: Pp.) 246. § (1) bekezdésben meghatározottak szerint, az erre rendszeresített nyomtatványt, keresetlevelet (Keresetlevél a jegyző birtokvédelmi ügyben hozott határozatának megváltoztatása iránti perben) kell előterjesztenie a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnak címezve, a határozatot hozó önkormányzat jegyzőjénél.
Az ügyfelet megillető jogokat és az ügyfelet terhelő kötelezettségeket az Általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény tartalmazza.
Az eljárás illetékmentes.
Vonatkozó jogszabályok:
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv. (továbbiakban Ptk.)alapján, a birtokost birtokvédelem illeti meg, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják (tilos önhatalom).
1.) A tilos önhatalom ellen a birtokos - a birtok megvédéséhez szükséges mértékben - önhatalommal is felléphet. Az elveszett birtok visszaszerzése érdekében önhatalommal akkor lehet fellépni, ha a más birtokvédelmi eszköz igénybevételével járó időveszteség a birtokvédelmet meghiúsítaná.
2.) Tilos önhatalom esetén a birtokos az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését kérheti a bíróságtól. A bíróság a birtokláshoz való jogosultság alapján dönt.
3.) A birtokos egy éven belül a jegyzőtől is kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését a tényleges birtoklási helyzet alapján.
A jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. (II.16.) Korm. rendelet értelmében a birtokvédelmi kérelmet annál a jegyzőnél lehet előterjeszteni, amelynek illetékességi területén a birtoksértő magatartás megvalósul.
A kérelemnek - kötelezően - tartalmaznia kell:
- a birtokvédelmet kérő nevét, lakcímét vagy székhelyét, továbbá aláírását, vagy elektronikus formában benyújtott kérelem esetén annak az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015.évi CCXXII. tv. szerinti hitelesítését.
- annak a félnek a nevét, továbbá lakcímét vagy székhelyét, akivel szemben a birtokvédelmet kérik (továbbiakban ellenérdekű fél)
- a birtokvédelmi eljárás megindításának alapjául szolgáló tényállás ismertetését, - ideértve a cselekmény leírását -, a birtokvitával érintett dolog megjelölését,
- a jegyző illetékességét megalapozó tények megjelölését, a birtoksértő magatartás elkövetésének helyére történő utalást,
- a birtoksértés időpontjára történő utalást, mikor történt, és mióta tart.
- a jegyző döntésére irányuló kifejezett kérelmet.
A kérelem előterjesztésével egyidejűleg csatolni kell a kérelemben foglaltak igazolására szolgáló bizonyítékokat (például: fénykép, irat, tanúnyilatkozat stb.), és képviselő eljárása esetén a teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt meghatalmazást.
A papír alapon előterjesztett birtokvédelmi kérelmet, valamint mellékleteit eggyel több példányban kell benyújtani, mint amennyi féllel szemben a kérelmező a birtokvédelmet kéri.
A kérelem benyújtásának módja:
A gazdálkodó szervezeteknek, jogi képviselőknek, költségvetési szerveknek, köztestületnek, közigazgatási hatóságoknak - az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 9. § (1) bekezdése alapján - 2018. január 01. napjától kötelező az ügyek elektronikus intézése, míg a magánszemélyeknek lehetőségük van az elektronikus irat benyújtására.
Természetes személy ügyfelek a kérelmet postai úton is benyújthatják a Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Jegyzőjének – a hatáskör gyakorlójának - címezve (1041 Budapest, István út 14.), vagy személyesen ügyfélfogadási időben a Polgármesteri Hivatal Igazgatási Osztályán, ügyfélfogadási időn kívül az Ügyfélszolgálatán.
Az eljárás megindulásának napja:
- a benyújtott kérelem esetén a jegyzőhöz történő megérkezést követő nap
Az eljárás menete:
A jegyző a kérelmet és a csatolt bizonyítékokat nyilatkozattétel céljából megküldi az ellen-érdekű félnek.
Az ellenérdekű fél a kérelemben foglaltakra vonatkozóan írásban vagy szóban nyilatkozatot tehet.
A jegyző a tényállás tisztázásához szükséges bizonyítékokat a bizonyítási eljárási időn belül fogadja be, ezt követően a bizonyítási eljárást befejezi, és a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján határozatot hoz.
A birtokvédelmi eljárásra irányadó eljárási idő: 15 nap (tolmács kirendelésének szükségessége esetén 30 nap)
Az eljárási időbe nem számító időtartamok:
- Az ellenérdekű félnek küldött jegyzői megkeresés hivatalos iratként való postára adásának napjától annak kézbesítéséig vagy a megkeresés jegyzőhöz történő visszaérkezéséig terjedő időtartam,
- a jegyzői megkereséstől az ellenérdekű fél nyilatkozatának megtételéig vagy az ellenérdekű fél írásbeli nyilatkozatának jegyzőhöz történő megérkezéséig terjedő legfeljebb nyolc napos időtartam.
A bizonyítási eljárási idő: az eljárás megindulása napjától az eljárási határidő lejártát megelőző ötödik napig tart.
A birtokvita eldöntéséhez szükséges tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a jegyző valósnak fogadja el. A fél a bizonyítékokat a bizonyítási eljárás befejezéséig bármikor előterjesztheti.
A felek a bizonyítási eljárás során bármikor írásban vagy szóban nyilatkozatot tehetnek.
Jogorvoslati lehetőség:
A Ptk 5:8 § (3) bekezdése alapján a jegyző határozata ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye. Az a fél, aki a jegyző birtokvédelem kérdésében hozott határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől számított 15 (tizenöt) napon belül a bíróságtól a másik féllel szemben indított perben kérheti a határozat megváltoztatását.
A jogi képviselő nélkül eljáró félnek a határozat megváltoztatása céljából a Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (továbbiakban: Pp.) 246. § (1) bekezdésben meghatározottak szerint, az erre rendszeresített nyomtatványt, keresetlevelet (Keresetlevél a jegyző birtokvédelmi ügyben hozott határozatának megváltoztatása iránti perben) kell előterjesztenie a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnak címezve, a határozatot hozó önkormányzat jegyzőjénél.
Az ügyfelet megillető jogokat és az ügyfelet terhelő kötelezettségeket az Általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény tartalmazza.
Az eljárás illetékmentes.
Vonatkozó jogszabályok:
- a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.)
- a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. (II. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rend.)
- az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény
- az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
- a Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény
- a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (továbbiakban: Vht.)
- az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII.19.) Korm. rendelet
- az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény