István út 14. I. emelet 44. szoba

Az állattartási és állatvédelmi témakörbe az alábbi ügyek intézése tartozik:

• Állattartási ügyek
• Állatvédelmi ügyek
• Marhalevél kiállítása kérelemre. Marhalevél szükséges bármely verseny, vagy haszonállat (pl. ló, szarvasmarha, sertés, kecske) országon belüli szállításához.
• Méhtartással kapcsolatos ügyintézés

Állatvédelmi ügyekben kezdeményezett eljárásban a kérelemben az alábbi adatokat szükséges megjelölni:

• az állattartó és az eb tartásának pontos helye, amelyre a panasz benyújtásra kerül,
• a panasz pontos leírása,
• a panaszos adatai, elérhetősége.

Általános tájékoztatás:
Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni. Köteles az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni, azok kialakítása során tekintettel lenni korára, nemére és élettani állapotára, a megfelelő elhelyezésére, valamint a mozgása lehetőségének biztosítására. Az állat igényeinek megfelelő mozgástér biztosítása kiemelten fontos követelmény a kutyatartás során. Tilos kistestű ebet 10 m²-nél, közepes testű ebet 15 m²-nél, nagy testű ebet 20 m²-nél kisebb területen tartósan tartani, valamint a tartósan csoportosan tartott ebek esetén számukra egyedenként legalább 6 m² akadálytalanul használható területet kell biztosítani. A fentieken túlmenően az állattartó köteles gondoskodni az állat szakszerű gondozásáról. A szakszerű és jogkövető gondozás fogalomkörébe esik kutya esetén a mikrochippel történő egyedi megjelölése az eb 4 hónapos korától, valamint az eb életkorának megfelelő veszettség elleni oltás megléte és széles spektrumú féreghajtó szerrel történő kezelése.

Az állattartó mindenkor gondoskodni köteles az állat szökésének megakadályozásáról.

A sérelmesnek ítélt állattartással kapcsolatosan beérkezett panasz kivizsgálása a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény alapján történik. Önkormányzatunk az állatvédelmi hatósági ügyek lefolytatásánál igénybe veszi a területi Állavédelmi Liga munkatársainak segítségét is. Aki az állatvédelmi törvényben foglaltakat nem tartja be, azzal szemben az állatvédelmi hatóság eljárást kezdeményez, és az állatvédelmi és az állattartási szabályok megsértése esetén meghatározott cselekmény végzésére, tűrésére vagy abbahagyására kötelezheti az állattartót.

Aki tevékenységével vagy mulasztásával az állatok védelmére, kíméletére vonatkozó jogszabály vagy hatósági határozat előírását megsérti, vagy annak nem tesz eleget, magatartásának súlyához, ismétlődéséhez, és különösen az állatnak okozott sérelem jellegéhez, időtartamához igazodó mértékű állatvédelmi bírságot köteles fizetni. Az állatvédelmi bírság mértékét, megállapításának módját, a kiszabására és felhasználására vonatkozó részletes szabályokat az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet tartalmazza. A bírság esetleges megfizetése nem mentesít az egyéb jogkövetkezmények alól! A bírság alapösszege 15.000 forint. Az állatvédelmi bírság alapösszege a kedvtelésből tartott állat esetében 75.000 forint.

Fizetési kötelezettségek: Az állatvédelmi tárgyú panasz és közérdekű bejelentés illetékmentes.

A panasz és a közérdekű bejelentés eljárási ideje: 30 nap

A hivatalból indult állatvédelmi eljárás eljárási ideje: 60 nap

Jogorvoslati lehetőség: Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 46. §-a alapján az állatvédelmi hatóság által hozott döntés ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat ellen keresettel lehet élni.

Az ügyfelet megillető jogokat és az ügyfelet terhelő kötelezettségeket az Általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény tartalmazza.

A marhalevél kiállítása kérelemre induló eljárás, amely illetékmentes.

A jegyző a méhtartást minden év február végéig, az újonnan kezdett méhészkedést pedig e tevékenység megkezdésétől számított nyolc napon belül kell bejelenteni a méhek tartási helye szerint illetékes települési önkormányzat, fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzőjénél, aki a méhészt nyilvántartásba veszi, és a nyilvántartást folyamatosan vezeti. Amennyiben a méhek állandó tartási helye nem a méhész lakóhelyével összefüggő területen (udvarban, kertben stb.) van, a méhész köteles az ideiglenesen leállított kaptárak elszállítását is a nyilvántartást vezető hatóságnál bejelenteni.

Vonatkozó jogszabályok:

• 1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről
• 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról
• 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról
• 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet az állatvédelmi bírságról
• 383/2016.(XII.2.) Korm. rendelt a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről
• 21/1996. (VII. 9.) FM rendelet a marhalevél kiváltásáról és kezeléséről
• a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény
• 55/2009. (III.13.) Korm. rendelet a vásárokról, a piacokról, és a bevásárlóközpontokról
• 1/2009. (I. 30.) EüM rendelet az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat egyes közigazgatási eljárásaiért és igazgatási jellegű szolgáltatásaiért fizetendő díjakról
• 2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól
• 113/2006. (V. 12.) Korm. rendelet a jogosult állatorvos hatásköréről és a működésével kapcsolatos részletes szabályokról
• 41/1997. (V. 28.) FM rendelet az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról
• 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
• 70/2003. (VI.27.) FVM rendelet a méhállományok védelméről és a mézelő méhek egyes betegségeinek megelőzéséről és leküzdéséről
• 164/2008. (XII. 20.) FVM rendelet a veszettség elleni védekezés részletes szabályairól

Munkatársak

Bencsik Balázs
Igazgatási Osztály, hatósági referens
231-3101/294; 231-3218

Tóthné Németh Katalin
Igazgatási Osztály, hatósági referens, birtokvédelmi, állattartási ügyek
 231-3101/257