A helyi adókról szóló 1990.évi C. törvény vonatkozó rendelkezései szerint, adóköteles az Önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (továbbiakban építmény) valamennyi helyisége, annak rendeltetése illetőleg hasznosításától függetlenül, továbbá az önkormányzat illetékességi területén lévő ingatlanon elhelyezett, településkép védelméről szóló törvény szerinti reklámhordozó (részletes információk külön, a reklámhordozók építményadója címszó alatt!)

Az építményadó alanya az, aki az év első napján az építmény tulajdonosa. Ha az ingatlant az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adóalanya. Több tulajdonos az adóalanyiság átvállalásáról megállapodást nyújthat be az Adóhatóságnak, ennek hiányában a tulajdoni hányaduk arányában adóalanyok.

Az adókötelezettség a tulajdonjog / vagyoni értékű jog megszerzését - új építmény esetében a használatbavételi engedély / fennmaradási engedély jogerőre emelkedését vagy a használatbavétel tudomásulvételét vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány kiadását követő év első napján keletkezik.

Az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett építmény esetén az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik.

Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a hasznos alapterület módosulását, az építmény átminősítését) a következő év első napjától kell figyelembe venni.

Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján, de amennyiben az építmény az év első felében szűnik meg, az adókötelezettség az év második félévére vonatkozó megszűnik.

Az építmény megszűnésének minősül, ha az építményt lebontják, vagy megsemmisül.

Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.

Az építményadó alapja az építmény négyzetméterben számított hasznos alapterülete.

Mentes az építményadó alól az egyesület, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár és - kizárólag a helyi iparűzési adó vonatkozásában - a közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság.

Alapítvány az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény (a továbbiakban: Civil törvény) szerinti közhasznú jogállású alapítvány, továbbá a más EGT-államban nyilvántartásba vett alapítvány, ha igazolja, hogy teljesíti a Civil törvény szerinti közhasznú szervezetté történő minősítés feltételeit, ide nem értve a magyarországi nyilvántartásba vételt;

A mentesség abban az az adóévben illeti meg az adóalanyt, amelyet megelőző adóévben folytatott tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után sem bel-, sem külföldön adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. Az építmény- és telekadóban a mentesség azon épület, épületrész, telek után jár, amelyet az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként vagy a magyar állam tulajdonában álló ingatlanon fennálló vagyoni értékű jog jogosítottjaként bejegyzett adóalany kizárólag a létesítő okiratában meghatározott alaptevékenysége, főtevékenysége kifejtésére használ. A feltételek meglétéről az adóalany - az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig - írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak. A nyilatkozat adóbevallásnak, adatbejelentésnek minősül.

Mentes továbbá az adó alól

• a szükséglakás,
• a kizárólag az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény szerinti háziorvos által nyújtott egészségügyi ellátás céljára szolgáló helyiség,
• az atomenergiáról szóló törvény szerint kizárólag a radioaktív hulladék elhelyezésére, a kiégett nukleáris üzemanyag tárolására használt építmény,
• az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló építmény vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló építmény (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló), feltéve, hogy az építményt az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja.

Műemlék felújításához kapcsolódó adómentesség

Ha a műemléki értékként külön jogszabályban védetté nyilvánított vagy önkormányzati rendelet alapján helyi egyedi védelem alatt álló épületet felújítják, akkor az épület, illetve az épületben lévő önálló adótárgy (lakás, nem lakás céljára szolgáló épületrész) a felújításra 2008.január 1.-jét követően kiadott építési engedély jogerőre emelkedését követő három egymást követő adóévben mentes az adó alól.

Mentes az építményadó alól az építmény és telekadóról szóló 34/2011.(XII.19.) önkormányzati rendelet (Ör.) 3.§ alapján a magánszemély (magánszemélyek) tulajdonában álló lakás. Amennyiben a lakás csak részben áll magánszemély (magánszemélyek) tulajdonában, úgy a mentesség csak a magánszemély(ek) tulajdoni illetőségére vonatkozik. Az adózónak nem kell bevallást, illetve nyilatkozatot tennie azon lakástulajdona után, amely az (1) bekezdés alapján mentes az építményadó alól.

Magánszemély (magánszemélyek) tulajdonában álló lakásnak kell tekinteni azon a lakásszövetkezet tulajdonában álló lakást is, amelynek a lakásszövetkezetekre vonatkozó jogszabályok szerinti állandó használati joga magánszemélyt (magánszemélyeket) illet meg.

Az adó mértéke:

2015 évben

- 500 m² hasznos alapterületet meg nem haladó építmény után: 1.483.-Ft / m² / év
- 500 m² hasznos alapterületet meghaladó építmény esetében: 1.827.-Ft/ m²/ év az egész építmény vonatkozásában
- magánszemély tulajdonában lévő gépjárműtároló (garázs) 510,-Ft / m² / év
- hatnál több gépjármű elhelyezésére szolgáló teremgarázs esetében 256,-Ft / m² / év

2016. január 1.-től 2017. december 31.-ig

- 500 m² hasznos alapterületet meg nem haladó építmény után: 1.587.-Ft / m² / év
- 500 m² hasznos alapterületet meghaladó építmény esetében: 1.842.-Ft/ m²/ év az egész építmény vonatkozásában
- magánszemély tulajdonában lévő gépjárműtároló (garázs) 614,-Ft / m² / év
- hatnál több gépjármű elhelyezésére szolgáló teremgarázs esetében 360,-Ft / m² év

2018 évben

- 500 m² hasznos alapterületet meg nem haladó építmény után: 1.594.-Ft / m² / év
- 500 m² hasznos alapterületet meghaladó építmény esetében: 1.850.-Ft/ m²/ év az egész építmény vonatkozásában
- magánszemély tulajdonában lévő gépjárműtároló (garázs) változatlanul 614,-Ft / m² / év
- hatnál több gépjármű elhelyezésére szolgáló teremgarázs esetében 360,-Ft / m² / év

2019 évben

- 500 m² hasznos alapterületet meg nem haladó építmény után: 1.632.-Ft / m² / év
- 500 m² hasznos alapterületet meghaladó építmény esetében: 1.894.-Ft/ m²/ év az egész építmény vonatkozásában
- magánszemély tulajdonában lévő gépjárműtároló (garázs) 628,-Ft / m² / év
- hatnál több gépjármű elhelyezésére szolgáló teremgarázs esetében 368,-Ft / m²/ év

2020. január 1.-től

- 500 m² hasznos alapterületet meg nem haladó építmény után: 1.678.-Ft / m² / év
- 500 m² hasznos alapterületet meghaladó építmény esetében: 1.947.-Ft/ m²/ év az egész építmény vonatkozásában
- magánszemély tulajdonában lévő gépjárműtároló (garázs) 646,-Ft / m² / év
- hatnál több gépjármű elhelyezésére szolgáló teremgarázs esetében 378,-Ft / m²/ év


Építményadóról szóló rendeletek:

• A jelenleg hatályos 34/2011.(XII.19.) önkormányzati rendelet
• A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény

Budapest Főv. IV. kerület Újpest Önkormányzat adóhatósága által kezelt beszedési számlák