Ha nehezen is, de ideért és havat is hoz a tél. Ha hó és jég, akkor pedig síkosságmentesítés. De ki, hol és mivel takarítson?
A tulaj dolga
A hatályos fővárosi, valamint helyi önkormányzati rendeletek alapján ugyanis az ingatlan tulajdonosa, kezelője vagy használója köteles gondozni az ingatlana előtti járdát, valamint a járda és a kocsiút közötti területet. És ez nemcsak a családi, de a társasházakra is vonatkozik. (Ahol bolt nyílik az utcára, ott nyitvatartási időben az üzemeltető dolga a síkosságmentesítés!) Ha ezeken a helyeken valaki elcsúszik, és ne adj’ isten eltöri valamijét, a balesetért a járdaszakaszhoz csatlakozó ingatlan tulajdonosa, kezelője tehető felelőssé, és ez alól a síkosságra vagy a jegesedésre figyelmeztető tábla sem mentesít.
Sózni vagy nem sózni?
Egy kormányrendelet szerint (belterületi) közterületen, az úttest kivételével, csak olyan anyag használható síkosságmentesítésre, amely nem árt a közelben lévő fás szárú növényeknek. Ez azt jelenti, hogy a járdát sem lehetne sózni azokon a közterületeken, ahol ilyen növények vannak, ám a sózókat egyelőre sem a rendelet, sem a szabálysértési törvény nem bünteti, így, ha az ingatlantulajdonos mégis ezt a módszert választja, bírság nélkül megússza. A közös érdek azonban az, hogy környezetbarát anyagot használjunk.